Dr. Schill Beáta: Amit a kengurukról feltétlenül tudnunk kell!

A kengurumódszert  1979 óta alkalmazzák a koraszülöttek ellátásában. Míg a columbiai Bogotában  Martinez doktort és munkatársait még a megfelelő technikai feltételek elégtelensége késztette a kenguruktól ellesett módszer adaptálására, ma már világszerte, a fejlett országokban is  fontos része a PIC- ek  és NIC-ek  hétköznapjainak.

Jómagam 2001 óta próbálkozom a kengurumódszer hazai meghonosításával, mert ez legalább olyan fontos, immáron abszolút evidenciaként is bizonyított szükséglete a PIC- i koraszülöttek egészséges túlélésének, mint az, hogy anyatejjel tápláljuk és egyre kevésbé lélegeztetjük invazívan a koraszülött babáinkat.  

A kengurumódszer lényege az “élő inkubátor”- ként is felfogható anya/ apa és a baba szoros kapcsolata, hiszen a bőr-bőr kontaktus révén az igen labilis hőháztartású, koraszülött babák számára éppúgy- ha nem jobban- biztosítható a megfelelő környezeti – és testhőmérséklet, mint a profi inkubátorokban. Tudnunk kell, hogy az éretlen hőszabályozásuk révén a kis koraszülöttek testhőmérséklete rendkívüli mértékben függ a környezetük hőmérsékletétől, ezért nekünk az inkubátorok által, mesterségesen kell biztosítanunk az őket körülvevő levegő megfelelő hőmérsékletét és páratartalmát.  Egy saját, az osztályunkon  végzett vizsgálat  is egyértelműen alátámasztotta-  hogy  kenguruzás közben a babákat nem kell félteni a lehűléstől. A bőrkontaktus eredményeként a mama/ papa   szervezete a saját testhőmérsékletének  változtatásával biztosítja a kis koraszülött számára az ideális, termoneutrális  hőmérsékletet. Ehhez azonban fontos, hogy ügyeljünk a megfelelő méretű pelenkára, mert ha az a baba mellkasát is betakarja, ill. esetleg un. sztómazsákot visel a baba, akkor nincs kellő bőrfelület e hőszabályozás megvalósulásához.

A stabilabb hőszabályozásuk által a kengurubébik általában 1500 grammtól jól tolerálják a normál szobahőmérsékletet, így kikerülhetnek az inkubátorból  kiságyba, s az inkubátorban végzett ápolási feladatok után, a szüleik hamarabb kapcsolódhatnak be gyermekük egyre önállóbb ellátásába. Amikor a szülők – az osztály dolgozóinak háttértámogatásával –  gondozzák  koraszülött babájukat, ez jelentős mértékben erősíti szülői kompetenciájukat, s  ennek köszönhető, hogy hazatértükkor ők gyermekük legjobb ismerői.

S hogy milyen további előnyöket biztosít a kengurumódszer?

Tudjuk, hogy a csecsemők fejlődésének kezdetén a gyakori, hosszas testközelség jelenti a biztonságérzetüket kialakító természetes választ a szüleik részéről. Miért lenne ez másképp a korababáknál?                                                                                                                                                 

Ezt a biztonságérzetet  a mama- méhen belülről már jól ismert-  szívhangja, a szülők bőrkontaktushoz társuló, de már méhen belül is hallott beszéd-  és énekhangja jelentik a kenguruzás során.  Igazolt tény, hogy már a koraszülött babák is rendelkeznek olyan antennákkal, amelyek szüleik érzelmeinek érzékelésére szolgálnak. A szülők nyugtalansága, feszültsége éppúgy hat rájuk, mint a nyugalmuk, a kiegyensúlyozottságuk. S miközben mi, a PIC munkatársai sokat tehetünk azért, hogy a mama és a papa korrekt tájékoztatást kapva, biztonságban érezzék ránk bízott gyermeküket,  a kenguruzás kapcsán nyugalmuk, biztonságérzetük átsugárzásával a teljes csapatot (önmagukat és az osztályon ápolt babák szüleit, nővéreket, orvosokat, de leginkább a főnöki szerepet betöltő koraszülött babájukat) támogatják (8,9,10).

Természetesen  vannak számszerűsíthető pozitív hatásai a kengurumódszernek, s a Cochrane adatbázis 2011-es adatai alapján  egyértelmű evidenciák támogatják a kengurumódszer alkalmazását.

Így:   

• Csökken a mortalitás, a súlyos fertőzések, sepsis előfordulása, a hypothermia veszélye, a kórházi kezelés időtartama és a hazaadást követő alsó légúti megbetegedések gyakorisága az első fél év során. Ennek különösen akkor van jelentősége, ahol nagyobb, közösségbe járó testvér van a családban, aki óhatatlanul hazaviszi a közösségekben terjedő, főként légúti kórokozókat. 
• Ugyanakkor a kengurumódszer alkalmazása által gyorsabb a kis koraszülöttek súlygyarapodása, mert a stresszmentes környezetben, stabilabb életfunkciók által  energiájuk  nagyobb hányadát fordíthatják  e babák a fejlődésükre. A kengurubébiknek gyorsabb a fejkörfogat növekedése, s e módszer elősegíti   az idegrendszerük megfelelő érését (12),  a biztonságos anya/ szülő – gyermek kötődés kialakulását, s nem utolsó sorban pozitívan hat az anyai, szülői elégedettségre (9,10).
• E vizsgálatok egyértelműen igazolták azt is, hogy  a kengurumódszer alkalmazása révén nő a hat hónapos korban is kizárólagosan szoptatott koraszülöttek száma, ami különösen nagy eredmény. Tudja ezt minden mama, aki hosszú heteken át, csak a rendszeres fejés által biztosíthatja a koraszülött gyermeke számára létfontosságú anyatejet.
• A bőr- bőr kontaktus  során az anyatej illata, különösen, ha a mama éppen fejt a kenguruzás előtt, szopásra ösztönzi a kis koraszülötteket, akik ilyenkor mindent megtesznek azért, hogy elérjék a mellbimbót. S a mellbimbó nyalogatása- mert a legkisebbek az érdemi szopáshoz szükséges szívóerőt még sokáig nem tudják kifejteni- a  tejelválasztás legjobb ingere.  S ha  kenguruzás közben, a mama mellkasán szondázzuk meg a kis koraszülöttet, az anyatej illata, a jóllakottság érzése és a mama közelsége összetartozó  élménnyé válik számára. Ezáltal természetesebb számukra az átmenet a kengurus szondázásról a szoptatásra. (4)
• Külön csapatot alkotnak a tüdőbeteg koraszülöttek, akiknek szerencsére- az invazív lélegeztetés visszaszorulásával- folyamatosan csökken a számuk. Ugyanakkor sokan közülük a korai BPD kialakulása miatt tartósan igényelnek emelkedett oxigén támogatást is. Ők- saját megfigyelésünk szerint is- alacsonyabb oxigén igény mellett jobb és stabilabb oxigén szaturációs értékeket mutatnak a szüleik mellkasán kenguruzva, mint a profi inkubátorba zárva.
• A kenguruzó koraszülöttek ritkábban apnoeznak. A mama/ papa és a baba légzésének szinkronizációja a szülők mellkasának mozgása által, segíti a baba fiziológiás ébredési küszöbének kialakulását, aminek a hirtelen csecsemőhalál  rizikójának csökkentésében van szerepe. (Lehtonen Martin, 2004)
• A kengurumódszer fájdalomcsillapító hatását (6,7) kihasználva arra törekszünk, hogy a fájdalmas beavatkozások többsége, így a vérvételek, szemészeti vizsgálatok szintén a mama mellkasán  kenguruzva történjenek. 
• A kengurumódszer tehát számos jótékony hatással segíti a koraszülöttek fejlődését, s ez nem csupán a nélkülözhetetlen életfunkciók javulásában mutatkozik meg, de a kenguruzás pozitív élménye segíti leginkább a korai kötődést, az anyai, szülői kompetencia  mind teljesebb megélését  is az intenzív osztályon töltött- babának, szülőknek egyaránt nehéz, nem kevés fájdalommal, szorongással járó – hetek során .

Tagadhatatlan, hogy a kengurumódszer alkalmazása plusz munkát jelent az osztály dolgozói számára, elsősorban a nővéreknek, de olyan előnyökkel jár, melyek semmivel nem pótolhatók.

Jómagam rendkívül hálás vagyok a Kollégáimnak- s a nagy  betű itt nem véletlen elírás-, akik csatlakoztak hozzám, s támogatták anno a Schöpf-Merei Kórházban, majd a  Honvédkórházban ez irányú törekvéseimet.  El kell ismernem, hogy mindkét osztályon két-három koraszülött ellátásánál nem juthat ott, nem juthat több egy-egy nővérkére.  Ugyanakkor megtapasztaltuk, hogy a kenguruzó szülők sok terhet le is vesznek a vállunkról, mert a CPAP légzéstámogatás mellett sokat apnoezó koraszülöttek nagyon jól érzik magukat a szüleik mellkasán, ritkábban fordul elő náluk légzéskimaradás, s a szülők remekül megtaníthatók babájuk megfigyelésére, ha szükséges, a fizikális ingerek alkalmazásával az mély apnoek kivédésére. Az osztályunkon elvárás, hogy az édesanya szinte folyamatosan ott legyen a babája mellett, s ez bár számára fárasztóbb, ugyanakkor megélni, hogy a kis koraszülöttje kenguruzva jobban érzi magát, megtapasztalni, hogy mennyivel több anyatejet tud lefejni a kenguruzás után, s hogy sokszor mi kérjük arra, hogy maradjon még éjszakára is, mert a babája csak vele együtt van nagyon jól, lélekerősítő  tapasztalat számukra is.

Az idők során beigazolódott, ha együtt, egy csapatként dolgozunk a szülőkkel a babát szolgálva, szinte minden nehéz helyzet megoldható.

S a  folytatás, immár otthon…

A koraszülött babáknak különösen nagy szükségük van  arra, hogy hazatértük után szüleik mind többet hordozzák őket.  A főzés kivételével, ott is csak a forró víz veszélye miatt, szinte minden házimunkába bevonhatók. A hordozás közbeni biztonságérzetük, a szülővel való együtt  lélegzésük  papa, mama, baba számára egyaránt megnyugvást ad.  A hordozási szakemberek profi tanácsokkal látják el a szülőket, hogy mikor, milyen típusú kendő a legideálisabb a közel két kilós, s egyre növekvő, mégis speciális igényekkel rendelkező babák számára.  S hogy mindez profi módja az együtt mozgásnak, ”mindentegyütt” létnek, jól példázza a Kangatraining. Bár nem a magzatvízben úszkálva, de hasonlóképp állandó ingereket biztosít a fejlődő idegrendszer számára az egyensúlyi helyzet megtapasztalásához, megtalálásához.

Ezért örültünk a Kangatraining Magyarország megkeresésének, mert olyan lehetőség felé nyit utat a hazatérő  koraszülött babák és az őket legjobban ismerő, kompetens szüleik számra, ami oldani képes a élettér váltás feszültségét, félelmeit, s hasznos és jó közösségi élményt jelenthet a koracsaládok számára.

Rövidítések:

PIC:  perinatalis intenzív centrum 

NIC: neonatalis intenzív centrum, ahol nincs szülészeti háttér

apnoe: a 20 másodpercet meghaladó légzéskimaradás, ami a koraszülöttekre általánosan jellemző

BPD: bronchopulmonalis dysplasia

CPAP: koraszülöttek non-invazív légzéstámogatásának módszere, mely folyamatosan pozitív nyomást biztosít a tüdejükben

Irodalom:

1. Martinez- Gómez, H., Rey Sanabria, E., Marquette, C.M. (1992). The mother kngaroo programme Int. Child. Health, 3, 55-67.
2. Conde- Agudelo,A.,J.M. Belizan and J. Diaz- Rossello, Kangaroo mother care to reduce morbidity and mortality in low birthweight infants Cochrane Databasa Syst. Rev. 2011. +: p CD002771
3. Ludington –Hoe SM, Nguyen N.,Swinth JY., Satyshur RD., University of Maryland, School of Nursing, Baltimore, MD, USA. Biological Research for nursing ( United States) Jul 2000 2, (1), p 60-73 : Kangaroo care  compared to incubators in maintaining body warmth in preterm infant
4. Nyqvist K.H., P.O. Sjoden and U. Ewald, The development of pretem infant s breastfeeding behavior Early Hum. Dev. 1999. 35(3) p. 247-64.
5. Flacking,R.U. Ewald, and L. Wallin, Positive effect of kangaroo mother care on long- term breastfeeding in very preterm infants. J Obstet Gynecol Neonatal Nurs, 2011. 40(2): p.190-7.
6. Johnston, C.C. et al, Kangaroo mother care diminishes pain from heel lance in very preterm neonates : a crossover trial BMC Pediatr. 2008. 24:8: p. 13.
7. Ferber SG, Makhoul IR. Neurobehaviouralassassment of skin-to-skin effects on reaction to pain in preterm infants: randomized, conrtolled within subject trial Acta Paediatr. 208:97(2): 171
8. De Rouck, S.and M. Leys, Information needs of parents of children admitted to a neonatal intensive care unit A review of the literature ( 1990-2008).Patient Educ Couns, 2009. 76(2)p 159-73
9. Mundy,C.A., Assessment of family needs in neonatal intensive care units. Am J Crit Care, 2010. 19(2): p.156-63.
10. Gooding, J.S. et al, Family support and family- centered care int he neonatal intensive care unit: origins, advances, impact. Semin Perinatol. 2011.35(1): p. 20-8.
11. Ludington- Hoe, S.M. andd Golant, S.K. (1993.) Kangaroo Care: The Best You Can Do for Your Premature Infant
12. Scher M., Ludington- Hoe, SM, Kaffashi, F., Johnson, M., Holditch- Davis, D, Loparo KA, Neurophysiologic assessment of brain maturation: preliminary results of an eight week trial of skin contact with preterm infants. Sleep Medicine, 2008.