2017.május 15.-én Magyarország 19 helyszínén tartottunk FlashMob-ot a Kangatraining trénereivel, anyukáival, babáival, melynek célja a koraszülött osztályok támogatása, és a kenguru módszer népszerűsítése. 500 000 Ft-ot tűzünk ki célul, és mégis, 1 062 495 Ft gyűlt össze. Ebből a pénzből minden PIC osztálynak (Perinatális Intenzív Centrum) ahol FlashMob is volt (15 db) veszünk egy Kenguruzásra alkalmas széket, a többi pénzt kis pelusra, popsitörlőkre, takarókra költjük.
Hogy miért a koraszülött babák? Miért ők? Például ő értük.
Leila és Lívia szülés története ![]()
Leila babával a 28. hétben jártunk mikor ultrahangra kelet menni. Már vártam, hogy újra láthassam a pocakomban a Babánkat. De ami ott történt arra nem voltunk felkészülve. Az orvosom közölte, hogy baj van, így át kell mennünk egy olyan kórházba, ahol van koraszülött osztály. Nem tudtuk mi vár ránk, de nagyon féltünk és aggódtunk. A II.-számú Nőgyógyászati Klinikára kerültünk, ahol kiderült, hogy magas a vérnyomásom és toxémia gyanús vagyok. Ekkor már nagyon féltünk, hogy mi lesz velünk. Leila 2011. november 5.-én hajnalban 650 grammal és 34 cm-el 6/8 apgar értékkel megszületett. Nem sok jóval biztattak minket. Az első 3 nap a legkritikusabb, így azt végig izgultunk, pedig már az első nap nagyon ügyes volt, hisz már délutánra le tudták venni a lélegeztető gépről, ami igen nagy szó egy ekkora súllyal született babánál. Ez után következik a CPAP nevezetű lélegeztetés rá segítés, ami után jön a garat rásegítés majd az inkubátorba való oxigén fújás. Tudtuk, hogy hosszú út áll előttünk, hiszen csak januárban kellet volna megszületnie. Ezek után elkezdték a táplálást. Először 1 ml anyatejet kapott, majd lassan emelkedtek ezek az adagok.
Annál rosszabb érzés nincs, mint mikor a koraszülött (PIC) osztály ajtaja előtt várakozunk, hogy bemehessünk a babánkhoz.
Az az izgalom és féltés, hogy semmi rosszat ne mondjanak róla, hogy talán ma ránk mosolyog. Amikor a Leila született még nem volt természetes, hogy minden PIC osztályon lehet kenguru módszert használni, igazából még azt se tudtuk, hogy mi az. Valamiért még nem volt olyan információ áramlás. Kevés dolgot lehetett találni az interneten. Ezek után Leilát át költöztették a Péterfy kórház NIC-osztályára, amit a koraszülöttek között már csak “Hizlaldának” hívnak. Ott kaptuk először a kezünkbe, természetesen leírhatatlan érzés volt. Ezek után január 11.-én hozhattuk haza.
Leila és Lívia között 26 hónap van. Rengeteg dolog fejlődött és változott a Koraszülött osztályokon.
Amiben nagy szerepet játszott azóta is működő és tevékenykedő Koraszülött Közhasznú Szervezet (KORE), akik csupa koraszülött anyukából áll, akik segítik a koraszülötteket és családjaikat.
Szeretünk volna Leilának testvért, így orvosokkal beszélve nagy bizalommal újra bele vágtunk.
Sajnos Lívia még előbb született, mint Leila hisz ő már a 26. héten megérkezett. 2014 január 27.-én mindössze 400 grammal és 26 cm-el, bár a hosszát később mérték. Itt már ismert anyukaként azzal biztatott az orvos, hogy minél később születik kisebb súllyal, annál több az esélye. Líviánál leállt a köldökzsinór áramlás sajnos nem tudni miért, ezért kellet mielőbb megszületnie. 7/8 apgar értékkel született, ami egy ilyen extrém kis súlyú babánál nagyon jónak számít. Ezek után ismét elkezdődött az aggódás időszaka.
De erre az évre már beköltözött az intenzív osztályra a kenguru módszer.
Így mikor Lívia állapota először stabil volt, kezünkbe kaptuk. Ami szintén leírhatatlan érzés, de sose fogom elfelejteni. Különbség a két lány között, hogy Livit már 500 grammosan a kezünkbe nyomták, hogy érezzük egymást, bár gépekkel lélegeztetőgépen volt. Nekem nagyon elzsibbadt a kezem mert annyira féltettem és jól akartam tartani, hogy meg kelet kérnem a nővéreket 5 perc után, hogy tegyék vissza az inkubátorba utána simogattam még. Ezek után, ahogy nőt Lívi, egyre bátrabb lettem és egyre többet kaptam meg, aminek nagyon örültem. Az osztály dolgozói velünk örültek, így mikor a még csak 1 kg-hoz közelítő Lívit már cumisüvegből etették, olyan nagy örömmel mesélték, hogy legyek büszke, hogy még a szívem is mosolygott. Nagyon nagy szeretett veszi körül a babákat az intenzíven, ebben a tudatban kicsit könnyebb ott hagyni a babánkat, bár így se egyszerű.
Lívit két hónap után át szállították a Péterfy hizlaldába. De előtte a PIC-en minden nővér megpuszilgatta. A hizlaldába (NIC) már saját magam vehetem ki az inkubátorból, amikor csak akartam. Itt már többet tudtunk kenguruzni és babusgatni. Líviát 1990 grammal május 9.-én adták haza, május 7.-re voltam kiírva vele. Nagy örömöket itthon élhetük meg igazán, hisz akkor már többen szeretgettettük. Minket Csoda családnak hívtak a Koraszülött intenzív osztályon, hisz mind a 2 kora lányunk egészséges szerencsére. Természetesen a sok kenguruzás és ölelgetés eredménye nem csak a gyorsabb felépülés, hanem a szorosabb kötődés egyik módszerere is. Mind a két lány ugyan annyira ragaszkodik az Apukájához, mint az Anyukájához és mi is hozzájuk.
Mára két rosszcsont lány. Átlagos testsúlyúak, teljesen beérték kortársaikat. Beszélnek, járnak és iszonyatosan akaratosak és makacs lányok. És senki nem mondja meg róluk, hogy koraszülöttek.
Az aggódás a mai napig meg van, de nagyon büszkék vagyunk rájuk!! Hisz ők a mi kis Hőseink reméljük, hogy ilyen sikeresek lesznek később is.
Dia, Leila és Lívia anyukája
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: