Mit is mit is… Egészségeset, finomat, mindenkinek jó legyen, tejmentes, gluténmentes, gyorsan elkészüljön és jól is lakjatok vele…
Adott a család feje, életerős férfi, vállán a rengetegféle teher, salátával sokra nem megy.
Itt van a két gyerek és bár válogatósak, szeretnek jókat enni. Édességet ritkán kapnak.
Persze anya diétázik. Illetve egészségesíti az étrendjét, mert jó példát kell mutatnia.
Ma csirkét, kelbimbót és sárgarépát választottam.
A hússal kezdem a főzést. Négyünknek két egész csirkemell az induló adag, a csontja majd a holnapi levesbe megy, a husi pedig felcsíkozva a forró olívaolajba. Jobb napokon hagymát is vágok alá, de ma inkább kihagytam. Amíg kifehéredik és levet ereszt, nem keverem, mert kicsit pirítani szeretném.
Pont annyi ideig tart, mint meghámozni egy kiló sárgarépát. Tudom, rutin is kell hozzá, de egy jó zöldséghámozó csodákra képes. És utána megkavarom a csirkét, megsózom és megborsozom. Gyerekbarát módon, természetesen.
A legkisebbem falatkázik, úgyhogy a répát akkorákra vágom, amekkorát a kicsi babakéz elbír és befér a nem is annyira kicsi szájba. A répa szintén forró olívaolajban kezdi a kűrt, de gondosan kevergetem és amint megmelegedett, kap 2 dl vizet. Megsózom, befedem és takarékon megfőzöm.
A kelbimbó a legegyszerűbb. 90 deka nálunk egy adag. Olívaolajjal főzök, mondtam már? Tehát a harmadik edényben olajat hevítek, amit megsózok és beleborítom a zöld káposztafejecskéket. Rázogatva keverem, bevonódik minden szem a sós olajjal, azután kapnak 2 dl vizet (ismerős, ugye?) és egy fedő alatt, takarékon megfőnek.
Amíg a három hozzávaló puhul, rendet rakok magam után a konyhában.
Tálalás előtt a répát is a kelbimbóhoz adom, összerázom, és ha kell, még megsózom kicsit.
A gyerkőcök néha ketchupot kapnak hozzá, ha kérnek.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: