A kengurumódszert 1979 óta alkalmazzák a koraszülöttek ellátásában. Míg a columbiai Bogotában Martinez doktort és munkatársait még a megfelelő technikai feltételek elégtelensége késztette a kenguruktól ellesett módszer adaptálására, ma már világszerte, a fejlett országokban is fontos része a PIC- ek és NIC-ek hétköznapjainak.
A kengurumódszer lényege az “élő inkubátor”- ként is felfogható anya/ apa és a baba szoros kapcsolata, hiszen a bőr-bőr kontaktus révén az igen labilis hőháztartású, koraszülött babák számára éppúgy- ha nem jobban- biztosítható a megfelelő környezeti – és testhőmérséklet, mint a profi inkubátorokban. Tudnunk kell, hogy az éretlen hőszabályozásuk révén a kis koraszülöttek testhőmérséklete rendkívüli mértékben függ a környezetük hőmérsékletétől, ezért nekünk az inkubátorok által, mesterségesen kell biztosítanunk az őket körülvevő levegő megfelelő hőmérsékletét és páratartalmát. Egy saját, az osztályunkon végzett vizsgálat is egyértelműen alátámasztotta- hogy kenguruzás közben a babákat nem kell félteni a lehűléstől. A bőrkontaktus eredményeként a mama/ papa szervezete a saját testhőmérsékletének változtatásával biztosítja a kis koraszülött számára az ideális, termoneutrális hőmérsékletet. Ehhez azonban fontos, hogy ügyeljünk a megfelelő méretű pelenkára, mert ha az a baba mellkasát is betakarja, ill. esetleg un. sztómazsákot visel a baba, akkor nincs kellő bőrfelület e hőszabályozás megvalósulásához.
A stabilabb hőszabályozásuk által a kengurubébik általában 1500 grammtól jól tolerálják a normál szobahőmérsékletet, így kikerülhetnek az inkubátorból kiságyba, s az inkubátorban végzett ápolási feladatok után, a szüleik hamarabb kapcsolódhatnak be gyermekük egyre önállóbb ellátásába. Amikor a szülők – az osztály dolgozóinak háttértámogatásával – gondozzák koraszülött babájukat, ez jelentős mértékben erősíti szülői kompetenciájukat, s ennek köszönhető, hogy hazatértükkor ők gyermekük legjobb ismerői.
Ezt a biztonságérzetet a mama- méhen belülről már jól ismert- szívhangja, a szülők bőrkontaktushoz társuló, de már méhen belül is hallott beszéd- és énekhangja jelentik a kenguruzás során. Igazolt tény, hogy már a koraszülött babák is rendelkeznek olyan antennákkal, amelyek szüleik érzelmeinek érzékelésére szolgálnak. A szülők nyugtalansága, feszültsége éppúgy hat rájuk, mint a nyugalmuk, a kiegyensúlyozottságuk. S miközben mi, a PIC munkatársai sokat tehetünk azért, hogy a mama és a papa korrekt tájékoztatást kapva, biztonságban érezzék ránk bízott gyermeküket, a kenguruzás kapcsán nyugalmuk, biztonságérzetük átsugárzásával a teljes csapatot (önmagukat és az osztályon ápolt babák szüleit, nővéreket, orvosokat, de leginkább a főnöki szerepet betöltő koraszülött babájukat) támogatják (8,9,10).
Természetesen vannak számszerűsíthető pozitív hatásai a kengurumódszernek, s a Cochrane adatbázis 2011-es adatai alapján egyértelmű evidenciák támogatják a kengurumódszer alkalmazását.
Így:
Tagadhatatlan, hogy a kengurumódszer alkalmazása plusz munkát jelent az osztály dolgozói számára, elsősorban a nővéreknek, de olyan előnyökkel jár, melyek semmivel nem pótolhatók.
Jómagam rendkívül hálás vagyok a Kollégáimnak- s a nagy betű itt nem véletlen elírás-, akik csatlakoztak hozzám, s támogatták anno a Schöpf-Merei Kórházban, majd a Honvédkórházban ez irányú törekvéseimet. El kell ismernem, hogy mindkét osztályon két-három koraszülött ellátásánál nem juthat ott, nem juthat több egy-egy nővérkére. Ugyanakkor megtapasztaltuk, hogy a kenguruzó szülők sok terhet le is vesznek a vállunkról, mert a CPAP légzéstámogatás mellett sokat apnoezó koraszülöttek nagyon jól érzik magukat a szüleik mellkasán, ritkábban fordul elő náluk légzéskimaradás, s a szülők remekül megtaníthatók babájuk megfigyelésére, ha szükséges, a fizikális ingerek alkalmazásával az mély apnoek kivédésére. Az osztályunkon elvárás, hogy az édesanya szinte folyamatosan ott legyen a babája mellett, s ez bár számára fárasztóbb, ugyanakkor megélni, hogy a kis koraszülöttje kenguruzva jobban érzi magát, megtapasztalni, hogy mennyivel több anyatejet tud lefejni a kenguruzás után, s hogy sokszor mi kérjük arra, hogy maradjon még éjszakára is, mert a babája csak vele együtt van nagyon jól, lélekerősítő tapasztalat számukra is.
Az idők során beigazolódott, ha együtt, egy csapatként dolgozunk a szülőkkel a babát szolgálva, szinte minden nehéz helyzet megoldható.
A koraszülött babáknak különösen nagy szükségük van arra, hogy hazatértük után szüleik mind többet hordozzák őket. A főzés kivételével, ott is csak a forró víz veszélye miatt, szinte minden házimunkába bevonhatók. A hordozás közbeni biztonságérzetük, a szülővel való együtt lélegzésük papa, mama, baba számára egyaránt megnyugvást ad. A hordozási szakemberek profi tanácsokkal látják el a szülőket, hogy mikor, milyen típusú kendő a legideálisabb a közel két kilós, s egyre növekvő, mégis speciális igényekkel rendelkező babák számára. S hogy mindez profi módja az együtt mozgásnak, ”mindentegyütt” létnek, jól példázza a Kangatraining. Bár nem a magzatvízben úszkálva, de hasonlóképp állandó ingereket biztosít a fejlődő idegrendszer számára az egyensúlyi helyzet megtapasztalásához, megtalálásához.
Ezért örültünk a Kangatraining Magyarország megkeresésének, mert olyan lehetőség felé nyit utat a hazatérő koraszülött babák és az őket legjobban ismerő, kompetens szüleik számra, ami oldani képes a élettér váltás feszültségét, félelmeit, s hasznos és jó közösségi élményt jelenthet a koracsaládok számára.
Rövidítések:
PIC: perinatalis intenzív centrum
NIC: neonatalis intenzív centrum, ahol nincs szülészeti háttér
apnoe: a 20 másodpercet meghaladó légzéskimaradás, ami a koraszülöttekre általánosan jellemző
BPD: bronchopulmonalis dysplasia
CPAP: koraszülöttek non-invazív légzéstámogatásának módszere, mely folyamatosan pozitív nyomást biztosít a tüdejükben
Irodalom: