Korábbi bejegyzésemben elmondtam nektek, hogy az UltraBalatonon való részvétel milyen lelkesítőleg hatott rám. Újra érzem a régi érzést – a felkészülés hevét, a siker vágyát és a mindennél megnyugtatóbb – SIKERÜLT! elégedettséget.
Így hát Zsófi barátnőmmel – akivel régen is mindig együtt készültünk a legkülönbözőbb edzésekkel a legkülönbözőbb versenyekre – mindenféle versenyre – beneveztünk a BalatonMan Iron távra, 2 fős csapatként. Felkészülésre 10 hetünk van – ami azért fontos infó, hogy mindketten sportolunk sokat, tehát nem nulláról kezdjük – de nem úszunk, nem kerékpározunk rendszeresen, a futást sem régen kezdtem.
Tehát a cél: szeptemberre felkészülni annyira, hogy a fejenként 1,9 km úszás, 90 km kerékpár és 21,1 km futás zökkenő mentesen menjen, és elégedetten érjünk célba.
Profi edzésekről és edzéstervről szó sem lehet, hiszen a gyerekek, a család, a munka mellett ez elképzelhetetlennek tűnik. De hát nem is az első helyért megyünk, azért megyünk, hogy újra érezzük az “Erre is képes vagyok” érzést.
Az első hétre 0,8 km úszás, 50 km kerékpár és 15 km futás és egy HIIT edzés volt a cél. Ez nagyjából pipa, bicóval csak 45 km lett, de két HIIT edzést is nyomtam. Ráadásul mivel edző vagyok, volt több olyan edzés, amit pluszban csináltam. Külön figyelnem kell a hasizmomra, mivel ex rectus diastasisosként hamar kárt tehetek benne – így minden kemény edzés után még egy kis hasizom regeneráció a levezetés.
Holnap indul a 2. hét 🙂 1 km úszás, 60 km kerékpár és 20 km futás a cél, 1 vagy 2 HIIT edzéssel.
Fokozatosan emeljük a távokat, az 5. hét lesz a csúcspont, 2 km úszás, 90 km kerékpár és 40 km futással, utána pedig szépen vissza veszek a tempóból.
Remélem sikerül, segítsetek, motiváljatok, szurkoljatok! Gyertek velem! 🙂
Szeptemberben szeretném elmondani, hogy BalatonMan: PIPA!