Mit is mit is… Egészségeset, finomat, mindenkinek jó legyen, tejmentes, gluténmentes, gyorsan elkészüljön és jól is lakjatok vele…
Adott a család feje, életerős férfi, vállán a rengetegféle teher, salátával sokra nem megy.
Itt van a két gyerek és bár válogatósak, szeretnek jókat enni. Édességet ritkán kapnak.
Persze anya diétázik. Illetve egészségesíti az étrendjét, mert jó példát kell mutatnia.
Ma csirkét, kelbimbót és sárgarépát választottam.
A hússal kezdem a főzést. Négyünknek két egész csirkemell az induló adag, a csontja majd a holnapi levesbe megy, a husi pedig felcsíkozva a forró olívaolajba. Jobb napokon hagymát is vágok alá, de ma inkább kihagytam. Amíg kifehéredik és levet ereszt, nem keverem, mert kicsit pirítani szeretném.
A legkisebbem falatkázik, úgyhogy a répát akkorákra vágom, amekkorát a kicsi babakéz elbír és befér a nem is annyira kicsi szájba. A répa szintén forró olívaolajban kezdi a kűrt, de gondosan kevergetem és amint megmelegedett, kap 2 dl vizet. Megsózom, befedem és takarékon megfőzöm.
A kelbimbó a legegyszerűbb. 90 deka nálunk egy adag. Olívaolajjal főzök, mondtam már? Tehát a harmadik edényben olajat hevítek, amit megsózok és beleborítom a zöld káposztafejecskéket. Rázogatva keverem, bevonódik minden szem a sós olajjal, azután kapnak 2 dl vizet (ismerős, ugye?) és egy fedő alatt, takarékon megfőnek.
Amíg a három hozzávaló puhul, rendet rakok magam után a konyhában.
Tálalás előtt a répát is a kelbimbóhoz adom, összerázom, és ha kell, még megsózom kicsit.
A gyerkőcök néha ketchupot kapnak hozzá, ha kérnek.