Kórházi ágytól a Maratonig – 1. rész

Érrendszeri betegségek – ma már népbetegségnek számít. Engem – az egészség, sport, fitt élet hírnökét sem kerülte el. Kaptam új billentyűket, jó sok vágást, sebet – de ez még nagyobb lendületet adott. Bujkálhatnék, titkolhatnám – hiszen milyen ciki, hogy pont engem, pont ilyen problémával műteni kell – de inkább úgy döntöttem, írok róla, hátha segítek vele valakinek – ha csak egy embernek is, már megérte.

Az emberek felét érinti ez a probléma, és sokan elhanyagolják.

Minél tovább halogatod, annál nehezebb helyre hozni, és annál több szövődménye lehet! Először csak enyhe érzetek – mint amikor magnézium hiányod van, és ezt érzed, de nem tudod megfogalmazni, mit is érzel. Jöhetnek görcsök, vagy a tipikus nehéz láb érzés – de még ezzel sem foglalkozunk. A megdagadt lábak, kidudorodó erek, elszíneződött, száraz bőr, gyulladás – ami nem kis fájdalommal jár. (Volt már olyan, hogy nem tudtál cipőt húzni?)

Végül fekélyek, sebek jelenhetnek meg, trombózis alakulhat ki – melyek kezelése már bonyolult és hosszadalmas, hosszú kórházi kezelést igényel, és maradandó esztétikai és funkcióvesztési károkat szenvedhetsz el.

Nem csak esztétikai a probléma, ne vedd fél vállról!

A mozgás, az egészséges életmód segít, de a genetika sokszor erősebb – lásd az én példámat, akinek már nem az első ilyen műtétje volt – pedig nem dohányzom, nem vagyok túlsúlyos, és minden nap sportolok.

A műtét maga nem igényel hosszú kórházi jelenlétet, ha nincs komplikáció, a műtét utáni napon haza lehet menni, majd 1 hét után kell a varrat szedésre, ellenőrzésre vissza menni.

Fáj? Igen. De a fájdalom megerősít 🙂

Ismételni kell a műtétet? Na ez jó kérdés 🙂 Az esetemben a 4-5 évente végzett műtét 20 éves korom óta rutin volt – eddig. De az érsebészet nagyon gyorsan fejlődik. A műtét után az orvosom mosolyogva mondta: na, ez volt az utolsó. (Nyilván a jobb oldalon, még majd jön a bal – de ennek is örülök). A beavatkozásnak a nevében is benne van a radikális kifejezés – de hát ha ez segített, hát pár nappal fájhat tovább 🙂

Nem is én lennék, ha a terhességi visszérről nem írnék. A terhesség alatt a visszeres tünetek felerősödnek. Aki tudja, hogy hajlama van, vagy már látszik is egy-két ér, akkor a tervezett várandósság előtt még érdemes elmenni egy érsebészhez, kivizsgálást kérni. Ha már várandós vagy, akkor is menj el nyugodtan, vannak segítő megoldások, amit tud javasolni az orvosod. Ne várd meg, hogy trombózisod legyen! Akár injekciós kezelés is alkalmazható ilyenkor – nem árt a babának – de a trombózis igen!

Ez a cikk sorozat arról szól majd, hogy hogyan állj talpra, hogyan kezd a mozgást, mire figyelj a későbbiekben.

És akkor álljunk lábra!

1. feladat: amikor a kórházból kijöttél

Ilyenkor az orvos utasításait kövesd. Igyál sok-sok folyadékot, pihenj – ugyanakkor sétálj is sokszor keveset. Ne hagyd el magad.
Fogyassz C-vitamint – az antioxidánsok segítenek! Ha a veszélyeztető faktorok bármelyike fenn áll – túlsúly, dohányzás, mozgáshiány életmód, magas vérnyomás, cukorbetegség – akkor most jöjjön az elhatározás – TESZEK ELLENE!
Egyelőre fejben tudod eldönteni. De nagyon sok minden fejben dől el (ha nem is minden). Hát legyél eltökélt – akarj egészségesen élni. A jobb közérzet, a pozitívabb gondolkodás, a kiegyensúlyozottság, jobb alvás – ez a jutalom.

Tűzz ki egy célt! Legyen az a heti 3×1 óra mozgás, vagy a maraton – mondd ki, írd le, tedd ki a facebook oldaladra, írj róla blogot! Avass be másokat is, ez motivál! Találj egy edző társat – akivel együtt gyűritek le az akadályokat.

Hamarosan:

2. rész – 1 héttel a műtét után.

Tőkés Renáta